Erre pedig legjobb indok a lentebb közölt Levegő Munkacsoport írása, melyből megtudhatjuk, hogy 100 kg avar égetésével egy közepes méretű település teljes légkörét szennyezzük be a határérték felett egészségre káros anyagokkal.

Akinek nincs lehetősége komposztálni, az avar- és kerti zöldhulladékát a DTkH Nonprofit Kft. által térítésmentesen rendelkezésre bocsátott zöld színű (emblémás) lebomló műanyag zsákba is kiteheti az ingatlan elé. Az ágnyesedéket a zöld zsák mellé kell kihelyezni (max. 70 cm hosszú kötegekben összekötve és alkalmanként maximum 0,5 m3 mennyiségben).

A zöld zsákból 2 darabot visznek el. Ha ez kevés be lehet szerezni szintén lebomló kék színű zsákot is 300 Ft+ÁFA/db áron. A megvásárolt kék színű DTkH emblémás lebomló zsákból „korlátlan” mennyiségű zsák helyezhető ki az ingatlan elé.

ügyfélfogadás: páratlan hét kedd: 13.00 – 15.30

(okt. 10.; okt. 24.; nov. 7.; nov. 21.; dec. 5.;)

cím: 2700 Cegléd, Kút u. 5. DTkH Nonprofit Kft.

ügyfélfogadás: H: 8.00 - 20.00 és K, Sze, Cs: 08.00 - 15.00    

telefon: 53/500-152 és 53/500-153    
e-mail: ugyfelszolgalat@dtkh.hu    
honlap: www.dtkh.hu

* * * * *

Az önkormányzati rendelet kizárólag belterületen engedi meg a fentiek alapján az avar és kerti hulladék égetését. KÜLTERÜLETEN keletkezett hulladék szabadtéri égetése is főszabályként TILOS. Ha valaki mégis égetni akar, akkor a lábon álló növényzet, tarló, illetve a növénytermesztéssel összefüggésben keletkezett hulladék szabadtéri égetését előzetesen engedélyeztetni kell a tűzvédelmi hatósággal, illetve a tevékenység megkezdése előtt írásban be kell hozzájuk jelenteni. (Pest Vármegyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság - Monor Kirendeltség; Telefonszám: 29/610-010; Postacím: 2200 Monor, Péteri u. 25.; E-mail cím: monor.kk@katved.gov.hu)

Hazánkban széles körben elterjedt „népbetegség” a kerti hulladékok és az avar égetése. Kevesen tudják, hogy ez a tevékenység mennyire káros a környezetre és az emberi egészségre. Az értékes szervesanyagból az égetés során hamu keletkezik, mely csak korlátozott mennyiségben alkalmas talajerő-utánpótlásra. Ezzel szemben komposztáláskor maradéktalanul elbomlanak a növényi részek és hasznos humusz keletkezik. Egy átlagos kerti tűz, melyben vegyesen égetünk avart, fűnyesedéket és gallyakat, óriási légszennyezést okoz. A nagy szennyezést elsősorban a rossz légellátás, az alacsony égéshőmérséklet, magas nedvességtartalom okozza. Például a növényi részekben lévő szén ugyan oxidálódik, de csak részben, és szén-dioxid helyett szén-monoxid keletkezik, amely kis mennyiségben is mérgező. De vegyük csak sorra, egy átlagos kupac (100 kg) elégetése során milyen anyagok keletkeznek és azok milyen hatással vannak a szervezetünkre:

Szén-monoxid: 5-7 kg (= 5-7 milliárd mikrogramm - μg)
Azonnali hatása: fejfájás, szédülés, émelygés, a látás- és hallásképesség csökkenése.
Tartós hatása: a szívizmot ellátó koszorúerek keringését csökkenti, elősegíti a koszorúér-elmeszesedést, szűkíti a koszorúereket, növeli a szívinfarktus kockázatát. Akadályozza a vér oxigénszállító képességét. Egészségügyi határértéke 10000 μg/m3.

PM10 (10 mikrométernél kisebb levegőben lebegő részecskék): 1,7-4,9 kg (= 1,7-4,9 milliárd μg)
Azonnali hatás: asztmás roham, légúti irritáció, szív és érrendszeri zavarok.
Tartós hatás: rákkeltő, immunrendszer károsító, szívinfarktus, agyérgörcs, tüdőgyulladás. Egészségügyi határértéke 50 μg/m3.

Szénhidrogének: 1,5-2 kg
Rákkeltők, mutagének, károsítják az immunrendszert. Ha a születés körüli időszakban jutnak be a szervezetbe, életre szólóan megváltoztathatják a hormonok termelését.

Nitrogén-oxidok: 20 g (= 20 millió μg)
Izgatja a szemet és a légzőszervet. Belégzése tüdővizenyőt okozhat, hatással lehet a vérre, okozhat methahemoglobin képződést. Egészségügyi határértéke 200 μg/m3.

Metil-etil-keton: 3,6 g
Irritálja/izgatja a szemet és a légzőrendszert, hatása lehet a központi idegrendszerre, toxikus hatása lehet az emberi reprodukcióra.

Etil-benzol: 3,3 g
Irritálja/izgatja a szemet és a légzőrendszert, hatása lehet a központi idegrendszerre, hatással lehet a májra és vesére, rákkeltő, hatása lehet az emberi reprodukcióra.

Sztirén: 6,8 g
Irritálja/izgatja a szemet és a légzőrendszert, belégzése tüdővizenyőt okozhat, hatása lehet a központi idegrendszerre, lehetséges emberi rákkeltő, halláskárosodást okozhat, hatása lehet az emberi reprodukcióra.

Fenol: 3,3
Az anyagnak hatása lehet a központi idegrendszerre, szívre, a vesére, okozhat görcsöket, kómát, szívműködési zavarokat, légzési elégtelenséget, ájulást.

Dibenzo-furán: 0,45 g
A Seveso-i katasztrófát a nagyon hasonló vegyi felépítésű dibenzo-dioxin okozta. Rákkeltő anyag, károsíthatja a hormonrendszert. Születési és fejlődési rendellenességeket okozhat, immunrendszert károsíthatja, a szervezetben felhalmozódik, nem bomlik le.

Benz-a-pirén: 0,06 g (=60 millió nanogramm)
A BaP az egyik legveszélyesebb vegyület, a WHO szerint az I. veszélyességi kategóriába tartozik, egészségügyi határértéke 1 nanogramm/m3. Az anyag emberi rákkeltő. Öröklődő genetikus károsodást okozhat az emberi csírasejtekben. Állatkísérletek arra utalnak, hogy ennek az anyagnak toxikus hatása lehet az emberi reprodukcióra.

A fenti példában szereplő kupac avar elégetésével annyi PM10 részecske jut a levegőbe, mely kb. 90 millió köbméter levegőt szennyez el egészségügyi határérték felett. Ez ma egy közepes település teljes légköre egy őszi estén.