A tanácsadó cég elvileg kriptovaluta-portfóliókat kezelt, ügyfelei kriptobefektetéseit egyetlen számlán vezette. Az ügyfelek szerződéskötés után a kft. kriptovaluta-pénztárcájába utalták az összeget, ami a portfólió részeként bekerült a tőzsdére. A rendszert egy állítólagos robot monitorozta, de a piaci folyamatokat emberi beavatkozással elemezték. Az ellenőrzéskor a NAV ellenőreinek a robot létezését a cég alkalmazottai nem tudták megerősíteni és a bankszámlakivonatok is rácáfoltak a történetre: nyoma sem volt kriptovalutának, így a befektetés, és az ahhoz kapcsolódó szolgáltatások sem történhettek meg.

A tanácsadó cég sem az ellenőrzéshez szükséges dokumentumokat, sem az áfabevallást nem küldte be a NAV-hoz. Indoklásként pedig arra hivatkozott, hogy díjai hatvan százalékát elengedte, hogy csökkenjen fizetendő áfája.

A NAV megállapította, hogy a tanácsadó vállalkozás számlái nem hitelesek, az azokon szereplő gazdasági események valótlanok, így áfatartalmukat sem vonhatja le a látszólagos szaktanácsadást „igénybe vevő” cég. Ez a társaság egyébként kockázatos minősítéssel rendelkezett, ezért a több mint 25 millió forintos jogosulatlan visszaigénylése után 260 százalékos, vagyis több mint 65 millió forint adóbírsággal sújtotta a NAV.