A helyszíni vizsgálat és a már legyűjtött, kockázatelemzésen alapuló adatok alapján több ilyen vevőt sikerült azonosítani. Ezek a vásárlók részben saját, részben kitalált, nem létező nevekre és címekre számláztatták az autóalkatrészeket. A termékeket azonban mindig a valós címzetteknek, valós címekre szállították ki, így a számlák kiállításában már a kereskedő felelőssége is felvetődött. Az ellenőrzés kiderítette, hogy ezekben az ügyletekben az autószerelők olyan üzletekben vásároltak, ahol az üzletvezető tudott arról, hogy olyan fiktív vevőket regisztrál a rendszerben, akiket csak a számlázás miatt hoztak létre. Kiderült az is, hogy bizonyos esetekben az üzletvezető ajánlotta fel: lehet úgy is vásárolni, hogy az árut más nevére számlázzák.
A NAV fellépése után a tevékenységüket, beszerzéseiket eltitkoló vállalkozók közül többen önként rendezték elmaradt – személyi jövedelemadót, egészségügyi hozzájárulást és általános forgalmi adót is tartalmazó – kötelezettségeiket. Több adózónál további adóellenőrzést is folytatott a NAV. Ennek hatására ezek a vásárlók már legálisan folytatják a tevékenységüket, kiváltották a munkavégzéshez szükséges adószámot.
A NAV a vizsgálatok megállapításai és tanúságai alapján, a fiktív számlák kibocsátása miatt mulasztási bírsággal büntette az ügyben érintett autóalkatrész-kereskedőt is. A jogi eljárás végén a Fővárosi Törvényszék ítélete is megerősítette a bírság jogszerűségét.
Az eredmények alapján a NAV hasonló ellenőrzéseket kezdett, a vizsgálat pedig több esetben is feltárt azonos, rendszeres álnévhasználatot, amelyben különböző földrajzi elhelyezkedésű üzletek is érintettek voltak. Ez alapján valószínűsíthető, hogy ez a jelenség nem elszigetelt, hanem általános gyakorlat is lehet, ezért a NAV a jövőben is folytatja az autóalkatrész-kereskedők szisztematikus ellenőrzését.
Nemzeti Adó- és Vámhivatal